Érdekes formációba botlottam a nagy szörfölés közben. A címe eléggé utal a dél-amerikai sámáni szertartásokra, aminek az énekeit nem restek beletenni. Illetve nagyon úgy tűnik hogy ez a banda is neten keresztül működik. Csekkit!
Érdekes formációba botlottam a nagy szörfölés közben. A címe eléggé utal a dél-amerikai sámáni szertartásokra, aminek az énekeit nem restek beletenni. Illetve nagyon úgy tűnik hogy ez a banda is neten keresztül működik. Csekkit!
2006-ban megtörtént az, amit a ‘súlyos dallamok követői’ a legjobb figyelnek. Hiszen mi ígérheti egy tökéletes album elkészültét jobban, mint egy híres zenészekből álló supergroup. Wino felkereste az OM duó húrbűvölőjét, Al Cisneros-t. A közös egyetértés után nem sokkal meguk közt tudhatták a Neurosis torkát és gitárosát, Scott Kelly-t, valamint az OM ritmusáért felelős Chris Hakius-t is. Sokáig semmit sem lehetett hallani róluk. Végül zátonyra futott a projekt? Mindent megtudhattok a tovább után.
Az ohio-i Columbus városából származó Lo-Pan a körülbelül egy évvel ezelőtt megjelent Sasquanaut című lemezével keltette fel az érdeklődésemet. Alapjában véve Kyuss-os megközelítésű zenét tolnak a srácok, ami az elmúlt évtized számtalan kedves, ám felejthető kópiabandájából kiindulva akár már unalmas is lehetne, azonban úgy tűnik, még mindig lehet mit hozzátenni ehhez a zenei vonalhoz úgy, hogy abból tartalmas, sőt jobb esetben előremutató eredmény szülessen.
A Rock Proper netlabel gondozásában ingyenesen letölthető album első hallásra nagyon megtetszett, aztán gyorsan eluntam. Most sem írnék róla, ha nem hallgattam volna bele véletlenül újra és nem éreztem volna, hogy mennyire hiányzott, amíg nem hallgattam. Melankolikus, finom dallamok és egyszerű hangszerelés jellemzi Andy Wagner zenéjét, akit az albumon Mark Benson (dob) és Matt Lindblom (elektromos gitár) kísér. Wagner énekhangja megkapó, de nem ettől tartom a Horse Yeart kiváló lemeznek.
A Blind Dog után egy másik skandináv stoner csapat következik, méghozzá olyan, amelyik a hard rockal vegyíti a stonert. A trió ingyenesen elérhető zenéjét csak ajánlani tudom. A Ponamero Sundown 2005-ben született meg, három lelkes svéd együttműködése révén: Nicke Engwall (ének), Peter Eklund (dob) és Anders Martinsgård (gitár). A hivatalos oldalukon is elérhető albumokról szövegelnék itt most, hogy azoknak is legyen némi fogalmuk a bandáról, akik lusták letölteni az ingyenes anyagokat. Pedig érdemes.
A last.fm-en ajánlotta magát diszkréten, shoutboxon keresztül a Barbarella nevű holland banda. A zenét a modern idők rock’n'rolljának titulálja a sajtóanyag, és nem is lőnek nagyon mellé a stílusmeghatározással.
A déli rock legjobbjai közé tartozó GIDEON SMITH & THE DIXIE DAMNED kicsit elszakadt a klasszikus stílustól, pontosabban mondva elrugaszkodott a hold felé. Az album címe tökéletesen meghatározza az új irányt: southern space rock.
Alkohollal átitatott masszív riffek, tekerések, nyújtások. A ROBOT LORDS OF TOKYO új albuma alattomosan mögéd kúszik és jól seggbe rúg.
Az Ashes and Iron debütáló demo-ja kőkemény, masszív sludge-ot zúz az arcunkba némi doom és progresszív hatással.
legutóbbi hozzászólások