Régóta hallgatom és figyelem őket, épp a hangzásuk miatt. Valami különös. Aztán megvan a megfejtés: 2001-ben alakultak, de nem jött össze semmi, a két gitáros eltávozott, így 2004-től már csak két srác alkotja a bandát: Ingmar Petersen frontember, aki basszusgitározik és énekel, és Klaus-Peter Hamisch, aki dobol és énekel. olvass tovább »
Laza arcok a finn King Remedyék, két héttel az első koncert elött alakultak, nem szaroztak dobos-kereséssel, Andy Huttunen basszusozik, énekel, lábdobol, a másik tag pedig Jussi “balta rázó vegetáriánus” Konttinen gitározik és speckós pedálos megoldással tapossa a pergőt meg a cineket. Ez determinálja, hogy nincsenek fölösleges fikcsizések a zenében, de tudjuk, ebben a műfajban nem is kell, sőt. Meg is jelent nemrég a lemezük, ennek okán ismertető kattintás után.
Az ohio-i Columbus városából származó Lo-Pan a körülbelül egy évvel ezelőtt megjelent Sasquanaut című lemezével keltette fel az érdeklődésemet. Alapjában véve Kyuss-os megközelítésű zenét tolnak a srácok, ami az elmúlt évtized számtalan kedves, ám felejthető kópiabandájából kiindulva akár már unalmas is lehetne, azonban úgy tűnik, még mindig lehet mit hozzátenni ehhez a zenei vonalhoz úgy, hogy abból tartalmas, sőt jobb esetben előremutató eredmény szülessen.
Érdekes ez a két német, Ingmar és Claus. Elsőként kvintettnek próbálták a zenekart, de nem jött be. Majd úgy gondolták, hogy a basszusgitár és dob elég, de karcsú lett. 2004-ben egy énekessel vették fel a demot, ám utána úgy döntöttek, nem szükséges ’standalone’ vokál. Az mondják, így sokkal jobb. Nem kell megalkudniuk, és a legkisebb gondolatot is megvalósíthatják együtt. Lássuk, sikerült-e nekik! olvass tovább »
A horvát Good Day To Die már csak a nevéből ítélve sem egy vidámkodós zenekar, rettenetesen megtetszett viszont az egyik válogatásalbumon hallott grunge-os kezdésű, finoman stoneres doomba fulladó Working Man’s Sunday 7 című félakusztikus számuk, ami arra késztetett, hogy további hangzóanyagaik után nézzek. olvass tovább »
A 2004-ben alakult, tehát még aránylag fiatalnak számító God Damn zenekar mellett semmiképp sem szeretnék szó nélkül elmenni, az utóbbi időben hallott southern metal cuccok egyik legígéretesebbjeként maradt meg bennem a néhány hónapja napvilágot látott Old Days albumuk. És még csak a tengerentúlig sem kell menni érte. olvass tovább »
A Townes Steve Earle legújabb albuma: tisztelgés egy régi barát és tanítómester, Townes Wan Zandt (1944-1997) előtt. Earle, az 54 éves muzsikus ezen albumának jópár dala örökre bevésődik az emlékezetembe, mielőtt azonban kitérnénk ezekre, nézzük meg, mit is érdemes tudni erről a figuráról, aki az Egyesült Államokban a szcéna egyik kiemelkedő alakja. olvass tovább »
A nehezen behatárolható, ám egyedi ízű zenét játszó brit banda csak úgy illeti zenéjüket, hogy “Kyuss meets King Crimson”. Érdekes, mi? Gyere és járj utána! olvass tovább »
Dicséretes módon egyre több zenekar veszi számításba promóció terén a last.fm adta lehetőségeket, így sikerült rábukkanni a southern metal vonalon mozgó görög Shock Absorberre is, akik az eddigi egyetlen kiadványukként szolgáló ötszámos promo cd-jüket tették ingyenesen letölthetővé az érdeklődők számára.
A Blind Dog után egy másik skandináv stoner csapat következik, méghozzá olyan, amelyik a hard rockal vegyíti a stonert. A trió ingyenesen elérhető zenéjét csak ajánlani tudom. A Ponamero Sundown 2005-ben született meg, három lelkes svéd együttműködése révén: Nicke Engwall (ének), Peter Eklund (dob) és Anders Martinsgård (gitár). A hivatalos oldalukon is elérhető albumokról szövegelnék itt most, hogy azoknak is legyen némi fogalmuk a bandáról, akik lusták letölteni az ingyenes anyagokat. Pedig érdemes.
Wordpress Themes sponsored by BlogPerfume
stonerrock.hu is powered by WordPress and a modified version of FREEmium Theme.
FREEmium developed by Dariusz Siedlecki / FreebiesDock.com. Customized by W.I.N.
