A Rock Proper netlabel gondozásában ingyenesen letölthető album első hallásra nagyon megtetszett, aztán gyorsan eluntam. Most sem írnék róla, ha nem hallgattam volna bele véletlenül újra és nem éreztem volna, hogy mennyire hiányzott, amíg nem hallgattam. Melankolikus, finom dallamok és egyszerű hangszerelés jellemzi Andy Wagner zenéjét, akit az albumon Mark Benson (dob) és Matt Lindblom (elektromos gitár) kísér. Wagner énekhangja megkapó, de nem ettől tartom a Horse Yeart kiváló lemeznek.

Andy Wagnerről gyakorlatilag semmi sem derül ki, még saját weboldala, vagy myspace-es profilja sem tartalmaz biográfiát, vagy bármi bemutatkozó anyagot. Stílusát tekintve indienek titulálják, ám én ezt azért is korrigálnám, mert az indiet nem szeretem, a Horse Year albumot viszont igen. Van valami ugyanis ebben a nyugodt, dallamos zenében, ami a régi idők hangulatát idézi. Ez nem csoda egyébként, mert Wagner hatásai között ott találjuk Willie Nelsont és Johnny Casht is Bruce Springsteen és mások mellett. Talán a 16 horsepowerhez tudnám hasonlítani, csak Andy Wagner esetében a vallásosság kevésbé hangsúlyos toposz és a ritmusvilág is sokkal nyugodtabb, lassabb.

Az albumon 8 szám található. A nyitó Weak in the Knees ritmusos, elkeseredett, és rögtön tettenérhető benne az a piszkosnak talán túlzás nevezni, mindenesetre sajátos világ, ami számomra szimpatikussá teszi a lemezt. Jön ez után ballada (Nothing to Defend) zongorával, itt-ott kissé szirupos hasonlóság (This World can be so Cruel), akusztikus hangszerelésű utazós (Something’s Watching) szomorkodás, instrumentális filmzenei betét (Two Minutes). A What You Used to Be szentimentális lassúsága már nekem is sok, elcsöppennek a hangfalak, de ugrassuk tovább, hacsak nem épp kidobott a nőnk. A When I Leave ismét normális tempóra gyorsul és van már benne némi elszánás, hogy aztán a One Key a végén aztán megint kimenjen a hideg csillagok közé, belassuljon - majd megálljon.

Nem egy vidám lemez a Horse Year, de valahogy jóízléssel adagolja a szomorúságot, nem érzi az ember, hogy megkeseredne a szájíze tőle, inkább csak megnyugszik, ha hallgatja. Menjetek, adjatok neki egy esélyt, ha épp nem bulizhatnékotok van, nektek is bejöhetnek a melankólikus dallamok.

andywagner.net
rockproper.com/andy-wagner/horse-year
myspace.com/andywagnermusic