Scott H. Biram egy fiatal texasi arc, szemtelenül mocskos és egyedülálló blues/country zenével. Ez pedig a legfrissebb albuma, amely május 19-én jelent meg a Bloodshot Records gondozásában.

Mondhatnánk ugyan, hogy a stoner rock és társaihoz zeneileg nem sok köze van, de hogy mégis mennyire megállja a helyét ezen az oldalon, azt igazolja többek között az, hogy az Orange Goblin bőgős Martyn Millard is a kedvencei között tartja számon. A Bloodshot kiadványait pedig egyébként is érdemes figyelgetni azoknak, akik nyitottak az efféle zenék iránt, elég csak Wayne Hancock nevét felfedezni a kiadó honlapján felsorolt előadók között, de akadnak itt még bőven más figyelemreméltó dolgok is.

Sok szót nem érdemes az előzményekre vesztegetni. Akinek ez az album elnyeri a tetszését, az a korábbi lemezeket is szeretni fogja (van belőlük helyből 5, plusz egy EP, úgyhogy még válogathatunk is kedvünkre), fordítva pedig valószínűleg még inkább igaz ez az állítás, legalábbis az én esetemben ez az első olyan album, aminek minden egyes dalát szinte bármikor és egyformán szívesen hallgatom.
Van itt punkos suttyulás (Judgement Day), vérbeli blues egy szál szájharmonikával (Ain’t It A Shame), sőt még anélkül is (Go Down Ol’ Hannah), egy-egy lassabb akusztikus nóta (Still Drunk, Still Crazy, Still Blue), vagy éppen igazi whiskeygőzös vidámkodás és durvulás slide gyűrűvel, torzított gitárral és hasonlóan nyers énekkel (I Feel So Good, Time Flies, Hard Time). Ezzel pedig lényegében ki is emeltem nagyjából a fél lemezt, de máshogyan ezt tényleg nem lehet - aki ismeri, tudja, honnan ez a lelkesedés, aki pedig még nem, annak feltétlenül érdemes tenni egy próbát. Tipikusan az az ezer közül felismerhető zene, amit elég egyszer igazán megszeretni ahhoz, hogy még akkor is kedvünk legyen újra elővenni, amikor már amúgy is rongyosra hallgattuk előtte.

Egyébként, csak hogy Scott H. Biramről is szóljak még pár szót lezárásként, a hivatalos honlapon szereplő biográfiát alapul véve nyilvánvalóan egy őrült, mégpedig az a fajta, aki képes színpadra állni - pontosabban ülni, tolószékben - még egy hónappal azután is, hogy frontálisan ütközött egy kamionnal. Youtube-on néhány számot - kevésbé piszkos hangzással bár, mint a stúdiófelvételeken, de - megtalálhattok tőle az aktuális lemezről, sőt akad egy-egy szintén sokat mondó Muddy Waters és Mississippi Fred McDowell feldolgozás is a koncertvideók között.

- Ain’t It A Shame
- Hard Time
- Sinkin’ Down (acoustic)
- Still Drunk, Still Crazy, Still Blue (acoustic)

Scott H. Biram@official
Scott H. Biram@myspace
Scott H. Biram@bloodshotrecords