Lenn a messzi Délen történelmi eseménynek lehettek tanúi, akik ellátogattak Garaboncziásba (Szeged), ahol a lélekben legsztónerebb Shapat Terror, a mocsárba fulladt súlyos metálon túli Vostok Room, a vidám postrock Corrodal mellett az immáron elszabadult igásló, a HAW első koncertje volt 30-án este.
A helyszín is új volt számunkra, de nem csalódtunk, a pesti árakhoz képest olcsó, nagy a terület, kényelmesek a kanapék, jófej a kiszolgálás, a nézőtér és a színpad kicsike, megvolt a tökéletes klubhangulat.
A Corrodalt egyáltalán nem ismertük, a tervezettnél kicsit korábban kezdtek, két gitár, dob és basszus a felállás, műfajilag pozitív, komplexebb instrumentális post-rock, post-metal a 65daysofstatic vonalról. Feldolgozásként a Massive Attack Dissolved Girl című számát játszották. Ez volt az egyetlen énekes szám, elég bizarrul hangzott a férfi basszerestől. Nyitózenekarként megállta a helyét, számomra kicsit egysíkú volt, de ennek az oka lehetett az is, hogy nem a kedvencem a műfaj.
Követve a post-ívet jött a Vostok Room, szellemiségében hasonló, ám sokkal sötétebb és súlyosabb, bluesos, néhol grungeos zenét játszanak, a trió felállás pedig előnyére vált a hangzásnak. Igen jófej módon a demóikért becsületkasszába lehetett fizetni, amit ketten is megtettünk a szerkesztőségből. Szóval Vostok Room, előre! Maga a koncert pörgős volt, zúzós, és Ödön konfjai a számok között nem egyszer keltettek igazi derültséget a teremben. Ritkán látni, hogy valaki ennyire természetesen csinálná, amitől valahogy az egész zenekar szimpatikussá vált.
A HAW következett, mint az est fő attrakciója, az első fellépés, egy zenei út nyitánya. Korábban már kiszivárogtak riffek és dalok (myspace, youtube), amik ígéretesnek tűntek. A rutinos zenészekből álló csapat aztán nem okozott csalódást, hozták a hangulatot, a lendületet és azt a sajátos dallamvilágot, amit lassan lehet Makó Dávidhoz és Pó bácsihoz kötni (nem pedig az ihletadó nagy öregekhez). Southern metal a javából, súlyos, ugyanakkor dallamos, ritmusvilágában pedig pont az, amire derékból kell bólogatni, máskülönben leviszi az ember fejét. Személy szerint nekem a bendzsós szám vitte a prímet: nem csak egyedi hangzása, de lassú, nyugodtabb ritmus- és melankolikusabb dallamvilága miatt is. A koncert nem volt hosszú, de így is maradandó élményt adott, reméljük jönnek még hasonló nóták és nyárra elég mozgásteret kapunk, hogy az izomláz is összejöjjön. Dávid születésnapi köszöntője a koncert után láthatólag igazi meglepetés volt neki, tortával, tüzijátékkal és közönség-kórussal. Ezúton is még egyszer gratula!
Technikai parákkal kellett megküzdeni az egri Shapat Terrorral. Már a HAW-nál is problémás volt az ének mikrofonja és a keverőpult közti összhang, ami sajnos itt csúcsosodott ki. Akadozó, szakadozó ének mellett nehéz élvezni ST-ék zenéjét, ami egyébként hibátlan és nehéz érte nem rajongani. Jellemző egyébként, hogy amikor egy-egy szám erejéig felhagytak azzal, hogy az énekkel és a mikrofonnal kísérletezzenek, akkor is megmaradt simán az élmény: lendületes, időnként mocskos, időnként meg okos stoner a javából. Ez úton is üzennénk a zenekarnak, hogy legközelebb tessék mindenkinek hozni pólót, lemezt, mert így volna őket a legjobb támogatni, ha már olyan zenét csinálnak, amit mindannyian szeretünk.
Shapat Terror honlap, @myspace, Haw @myspace, egy másik koncertbeszámoló, Dávid beszámolója, Vostok Room honlap, @myspace, Corrodal honlap, @myspace
zseniális volt =)
szögedi ászok \,,/_