Az olasz Zippo-t az itthoni stoner közösségnek remélhetőleg már nem nagyon kell bemutatni, ugyanis a srácok igazán rokonszenves módon éves rendszerességgel koncerteznek errefelé, nem csak a fővárost, de Szegedet is érintve. Legutóbb éppen a The Road To Knowledge apropójából jártak itt tavaly októberében, ettől függetlenül a lemez relatíve még mindig frissnek számít, mivel szélesebb körben csak 2009 elején került terjesztésre.
A jelenlegi tagság – Dave (ének), Sergente (gitár), Devis (gitár), Stonino (basszusgitár), Ferico (dob) – közvetlenül az új album megjelenése előtt alakult ki, amikor az előző gitáros, Silvio helyét a korábban thrash/death vonalon mozgó Devis vette át. Mivel maga a lemez ekkor már kész állapotban volt, Devisnek egyelőre nem sok lehetősége adódhatott hozzátenni a dalszerzéshez, mégis történtek lényeges változások az első, 2006-os Ode To Maximum óta.
A The Road To Knowledge alapját Carlos Castaneda 1968-ban írt “Don Juan tanításai” című műve adja, ami a szerző egy jaki indián sámánnal való találkozásának élményeit foglalja össze. Tudattágító növénykeverékek, szellemek, istenek idézése, találkozás a halállal – kiváló téma egy velős stoner rock anyag megírásához, legszembetűnőbb különbséget mégis a hagyományos doom és stoner témák visszaszorulása jelenti az előző albumhoz képest (gondoljunk csak a hatos sorszámú Kid in the Desert nótára például, na olyan ezen nyomokban sincs). A dalok többsége ehelyett a pszichedelikus hangulatot megőrizve olyan szabályosan progresszív ötletekből épül fel – nem csupán a hangszerek, de Davide énekstílusának szempontjából is -, amit stoner zenekarok esetében csak ritkán hallani, és pláne nem egy egész lemezen keresztül. Különösen a ritmust tekintve akadni egyébként érdekes dolgokra, amin a dél-amerikai zenei gyökerekre és az ősi szertartásokra gondolván nem lepődünk meg ugyebár – azon már inkább, hogy a srácok mennyire jól ráéreztek a dologra. Nem egyszer fordulnak elő teljesen szokatlan váltások a dalokon belül is, ami egy jellegzetes lüktetést kölcsönöz az egész korongnak. Kiemelkedő dalokat teljesen értelmetlen lenne megneveznem, változatos, jól kigondolt szerkesztés jellemzi az összeset, és ugyanez mondható el a szövegekre is, amik – elvégre konceptlemezről van szó – tulajdonképpen az egész alapját adják.
Ugyan nem szokásom pontozni, de ha megtenném, ez egy erős 9-es lenne – más, mint az Ode To Maximum, de hamisítatlan Zippo.
Zippo@myspace
Zippo@blogspot
Zippo@subsoundrecords
legutóbbi hozzászólások