Május 4.én jelenik meg világszerte a richmondi supergroup új albuma a The Hellpreacher. A zenekar tagjai  Erik Larson (Alabama Thunderpussy, Ex-Avail), Bo Leslie (The Last Van Zant,Ex-Throttlerod), Summer Welch (Baroness), Ben Hogg (Beaten Back to Pure) and Dave Witte (Municipal Waste,Burnt by the Sun, Discordance Axis). Ennél jobban nem is lehetne körülírni milyen zenét játszik a csapat.

A lemezen southern harmóniák szólalnak meg súlyos sludge riffekkel, amik gyakran death metal tempóra gyorsulnak, és amibe gyakran keveredik grindcoreos darálás, és hardcoreos szaggatás, követve a korábbi albumok ívét, talán kevesebb a death metal benne és több a középtempó.

Az első számban, a Mama-ban (vagy Momma a myspace szerint) rögtön felvonultatják az összes stílusjegyet, egy szomorú southern/sludge bevezető téma után irgalmatlan darálás következik, ami aztán meghatározóan kitart a szám végéig. A dalszerkezet, és a témák pont annyira összetettek, hogy ne legyen sem unalmas, se túl komplex, ami esetleg a húzás, és brutalitás rovására mehetne. Ez egyébként igaz a lemez többi dalára is.

Másik kedvencem a Tempt the Disciples, lassú, gyilkos sludge témára épül, arra a fajtára amit nem lehet halkan hallgatni, és nem lehet nem együtt hörögni bólogatva az énekessel. Az ezt követő hardcoreos Taking on Our Winter Blood durva kontrasztja miatt ez a dalpár együtt képezi az igazán húzós gerincét a lemeznek.

A lemez baromi jól szól, nagyon profin összerakott számokat írt rá a zenekar, ami nem tetszik, hogy igazán kiemelkedő dal nincsen rajta, ha egy koncerten csak erről játszanának, valószínű nehéz lenne felidézni a számsorrendet.

A Relapse Records igazán jófej módon ezt a lemezt is elérhetővé tette online, hallgassátok meg, megéri!

The Hellpreacher online stream, Birds of Prey @myspace, Relapse myspace blog (a kiadó furfangosan csak itt ad hírt az online hallgatható zenékről)