A Blind Dog után egy másik skandináv stoner csapat következik, méghozzá olyan, amelyik a hard rockal vegyíti a stonert. A trió ingyenesen elérhető zenéjét csak ajánlani tudom. A Ponamero Sundown 2005-ben született meg, három lelkes svéd együttműködése révén: Nicke Engwall (ének), Peter Eklund (dob) és Anders Martinsgård (gitár). A hivatalos oldalukon is elérhető albumokról szövegelnék itt most, hogy azoknak is legyen némi fogalmuk a bandáról, akik lusták letölteni az ingyenes anyagokat. Pedig érdemes.
A három 2006-os EP szépen kihoz egy albumnyi anyagot, a 2007-es teljes album pedig megduplázza a hallgatnivalót. Az indító Maximum Groove a leginkább nyers az EP-k közül, a hangzás is itt a legkásásabb. Ettől függetlenül nem lehet egy olyan albumot nem szeretni, ami Alcoholic Deathride című számmal indít. A harmadik számra már-már belassuló lendület a három számos EP-t rövidke, de annál hatásosabb utikönyvvé varázsolja. A We Shall Triumph lényegesen komolytalanabb, bár ez az első, már-már doomos opuszból még nem, a következő, Girls from Finlandből annál inkább. A halhatatlan gépezet után aztán megérkezünk az ördög szelleméhez, ami annak idején annyira megtetszett, hogy még egy podcastba is betettem – igazi ballada ez, példabeszéd a villásfarkú részéről. A harmadik EP, a Highfuelled Leftowers lendületet vesz és gyorsít az első nótával, hogy a másodiknál még egy kicsit fokozza a tempót. Tipikusan olyanok ezek a számok, amiket autóversenyes játékban hallgatnak a kockák, vagy a végtelen országúton, 170-nél üvöltet a bátrabbja, letekert ablaknál, szigorúan a naplementébe autózva.
Heavy Rock a 2007-es, teljes albumnak a címe, mely a korábbiakhoz képest összeszedettebb, talán kicsit kimunkáltabb dalokat tartalmaz. Jobban érződik ezen a lemezen a svédekre annyira jellemző tisztább, technikásabb hangszeres rész, az ének is változatosabb valamicskét. Hallatszik az urakon a fejlődés, az tagadhatatlan, ami előrevetíti persze a cikk végét is, azazhogy alig várjuk az új lemezt (2009 június). Maradva még a Heavy Rocknál, annyit érdemes megjegyezni, hogy aki stílusformáló mérföldkövet vár, az valószínűleg csalódni fog, a lemez nem ugorja meg az eredetiség magasra rakott lécét, de ettől függetlenül szerethető darab. Kellemes szövegek, precízen felépített és megkomponált dallamok, az EP-kről ide is beválogatott a stílus miatt ide is illő számokat találtok majd a Heavy Rockon. Ez az a lemez, ami leginkább meggyőzött arról, hogy ez a hármas lehengerlő lehet a színpadon. Gyakorlatilag klubkoncertre termett mind technikáját, mind stílusát tekintve a Ponamero Sundown. Hogyha hiányzik napközben az esti sörözések hangulata, a kocsma füstje és a haverok társasága, tessék betenni a PS-t, pótolni fogja az élményt.
A zenekar első igazi nagylemeze a Stonerized a tervek szerint júniusban jelenik meg a Transubstans Recordsnál, és terveznek egy kisebb európa turnét is, de egyelőre basszusgitáros posztra keresnek megfelelő embert.
Egyébként van még nekik myspace oldaluk is, meg last.fmen is ott vannak.
legutóbbi hozzászólások